SMC Hűtveszárítók – hatékony megoldás a levegőminőség javítására
Napjainban kulcsfontosságú, hogy az ipari sűrített levegős hálózatokat legoptimálisabban és energiatakarékosan használjuk. Az energiaárak emelkedése miatt lényeges, hogy gyártóeszközeink számára a legkisebb energiafelhasználással állítsuk elő a sűrített levegőt, valamint a veszteségmentesen használjuk fel azt. A levegőelőállítás költsége és gépeink levegőfogyasztása viszonylag egyszerűen mérhető, azonban nem szabad megfeledkeznünk a sűrített levegő minőségéről sem. A kedvezőtlen levegőminőség hatása nem jelentkezik egyértelmű költségként, mint például a kompresszorok villamos energia fogyasztása. A léghálózatokban lévő szennyeződések negatívan befolyásolhatják pneumatikus gépeink élettartamát, emiatt törekednünk kell a megfelelő levegőminőség előállítására. Akárcsak a kompresszorok kiválasztásánál, ebben ez esetben is az optimumot kell elérni, ami legtöbb berendezésünk számára megfelelő. Központi szűrés esetén, általánosságban ez 0,3μm szűrést, 3°C nyomás alatti harmatpontot és 1mg/m3 olajkoncentrációt jelent, ami az ISO8573-1 szerinti 2,4,2 levegőminőségnek felel meg.
Szilárd részecskék vagy olaj eltávolítása esetén egyértelmű a megoldás, szűrőket kell használnunk. Szűrési finomságtól függően, több fokozatban kell szűrni a levegőt, viszont ezek a szűrők a vízpárát nem kötik meg. Ilyen esetekben felmerülnek kérdések, hogy mennyi vizet tartalmaz egy köbméter levegő? Mit jelent a harmatpont fogalma?
Az emberi szervezet számára is lényeges a levegő páratartalma, ez gépeink számára is fontos. Ahogyan a túl alacsony vagy túl magas páratartalom egészségügyi problémákat okozhat, gépeink esetében is a sűrített levegős hálózat magas páratartalma gyakoribb meghibásodásokhoz vezet. Lakókörnyezetünk esetében egyszerűbb a megoldás, csak légköri nyomású levegőt használunk, melyet igény szerint párásítunk vagy párátlanítókat használunk. A pneumatikus rendszerek esetében viszont magas nyomású levegőt használunk melyben hamarabb megtörténik a vízpára kondenzációja. Az előállított levegőt akár több különböző nyomáson is használhatjuk, ráadásul a hirtelen nyomásváltozások hőmérsékletváltozást is okozhatnak. Emiatt a kompresszor által beszívott levegő atmoszférikus relatív páratartalmát át kell számítanunk nyomás alatti harmatponttá. A nyomás alatti harmatpont az a hőmérséklet érték, mely alatt a sűrített levegő páratartalma elkezd kondenzálódni. Egyszerűen fogalmazva, a nyomás alatti harmatpont mindig magasabb, mint az atmoszférikus, mivel a sűrített levegő kevesebb vizet képes pára formájában megtartani. Emiatt a kondenzáció már magasabb hőmérsékleten elkezdődik. A kompresszorok a környezeti levegőt sűrítik, így évszaktól és napszaktól függően változik, milyen páratartalmú levegőt szívnak be. Nyáron, például egy kellemes zápor után, a levegő páratartalma magas. A meleg miatt nem csapódik ki nedvesség, azonban ezt a levegőt 4 bar nyomásra sűrítve a nyomás alatti harmatpont 46°C fölé emelkedik, ami azt jelenti, hogy gyárcsarnokunk 25°C környezetében már megkezdődik a kondenzáció a csövekben. Emiatt mindenképp csökkenteni kell a sűrített levegős hálózatunk harmatpontját.
A levegő harmatpontjának csökkentése megoldható hűtveszárítók segítségével. Ezek a berendezések tulajdonképp hűtőberendezések, melyek a rajtuk áthaladó levegőt lehűtik, így a levegő nedvességtartalma kicsapódik. A hőcserélőben felgyülemlett nedvesség egy kondenzátum leeresztőn keresztül távozik a berendezésből.
Az SMC hűtveszárítóiban energiahatékonysági megfontolások miatt egy előhűtő hőcserélő található, mely megnöveli a hűtveszárító kapacitását. Ez kis típusok esetében akár másfélszeres kapacitásnövekedést is eredményezhet azonos villamosenergia fogyasztás mellett. Az előhűtő hőcserélő a beérkező levegőt hűti, a kilépő hideg levegő segítségével. Ennek előnye, hogy a belépő levegő hőmérséklete csökken, így a hűtőkompresszor nagyobb levegőmennyiséget tud hűteni. A kilépő oldalon felmelegített levegő pedig meggátolja a párakicsapódást a hűtveszárítóból kilépő csöveken.
Az SMC IDFA sorozatú hűtveszárítóinak karbantartás igénye alacsony. Megfelelő üzemeltetési körülmények mellett elegendő, ha időszakosan pormentesítjük a levegőszűrőt.
Az SMC hűtveszárítói elektromos szintérzékelő nélküli, úszós kondenzátumleeresztő tartállyal készülnek. Ez a megoldás egyszerű, csak akkor nyit ki, mikor kellő mennyiségű folyadék van a tartályban. Az elektromos nyitású, időzített kondenzátumleeresztőkkel szemben ez a megoldás kevesebb sűrített levegőt használ az ürítéshez.
Az IDFA sorozatú hűtveszárítók beüzemelése és használata egyszerű. Telepítés során nem kell programozni vagy egyéb beállításokat módosítani. A bekapcsolást követően a hűtveszárító elindul és a katalógusban megadott térfogatáramig garantálja a 3°C harmatpontú levegő előállítását. Használat közben a gép hőcserélőjében lévő elpárolgási hőmérsékletet a burkolaton lévő mérőóra segítségével egyszerű ellenőrizni.
A berendezések kompaktak, alacsony helyigényűek. A hűtveszárítók telepíthetők kompresszorok mellé, teljes üzem ellátásához vagy csarnokok, gépsorok mellé decentralizáltan is. Ez utóbbi módszer előnye, hogy nem üzemelő gépsorok előtti hűtveszárítók energiatakarékossági megfontolásból leállíthatóak. Az SMC kínálatában egész kicsi, például egy koordináta-mérőgépet kiszolgáló hűtveszárítóktól, nagy kompresszorok mellé telepíthető berendezések is megtalálhatóak. IDFA sorozatú hűtveszárítóinkat magyarországi raktárkészletről, rövid határidővel tudjuk szállítani. Mérnök kollégáink szívesen segítenek a megfelelő hűtveszárító kiválasztásában.
2025. márc. 31.
